2016. július 21., csütörtök


      Kapuvár    Belváros-templom                 2015.március.15.





                Kapuváron a Rábaköz szívében, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.

                     
              
Kapuvár címere

            
                       Kapuvár (hív)   a Kisalföld két kistájának a Rábaköznek és a Hanságnak a találkozásánál fekszik,területén a Kis-Rába folyik keresztül ,míg északi határát a Hanság-főcsatorna ,a nyugatit pedig a Répce folyó adja. 

                      A kisváros a Fertő-tótól elterülő vidék központja ,kitűnő infrastruktúrával rendelkezik. A városon halad keresztül a 85-ös főútvonal,mely Győrt és Sopront köti össze. A főútvonalat az utóbbi esztendőkben fejlesztik gyorsforgalmi úttá,melynek átadását követően további lendületet hozhat a város számára. Kapuvár vasútállomása a Győr-Sopron-Ebenfurti  vasút fővonal mellet fekszik,mely szintén könnyű és gyors megközelítését teszi lehetővé vasúton is.  Szintén előnyére válik az osztrák határ közelsége,miáltal az ausztriai  autópályák is fél óra alatt elérhetőek a városból((pl A4   ,Pandorf 50km).

http://www.openstreetmap.hu/?zoom=12&lat=47.61091&lon=17.01748&tur=1


Kapuvári pillanatkép


                   Kapuvár neve az egykori nyugati gyepűrendszer megerősített átjárójára,kapujára utal,sokáig egyszerűen Kapunak hívták. A környékről már a csiszolt kőkorszakból is kerültek elő régészeti leletek,amik bizonyítják,hogy már akkor is laktak a környéken.  A környéken található földvárak(Földvár,Feketevár) egyes feltételezések szerint illír vagy avar hagyatékok lehetnek,de legkésőbb a XIII.sz-ban építették őket.

                 A Honfoglalást követően Sur vezér nemzettsége telepedett le és itt alakult ki a nyugati gyepűrendszer megerősített kapuja.    Első írásos említését III.István király ajándékozási okiratában találhatjuk . Első név szerint említett várnagya egy Ditrik nevezetű személy volt.  1350-ben I.Lajos adományozott a vár birtokaiból a Kanizsai család tagjainak,majd 1387-ben Zsigmond az egész várat tartozékostul Kanizsai Jánosnak adományozza. 1536-ban házasság révén került Kapuvár térsége Nádasdy Tamás birtokába. 1550-ben már iskolát jegyeznek fel itt,1558-ban pedig mezővárosi rangot kap.

                      A török idők vérzivataros éveit nem ússza meg a város,várát 1594-ben foglalja el rövid időre a török. 



Hősök Parkja
  
                        A környék urát,Nádasdy Ferencet a Wesselényi -összeesküvésben viselt szerepéért kivégzik,a környéket ekkor kebelezik be az Esterházyak.   A Rákóczi szabadságharc alatt,a várért komoly harcok alakultak ki,majd végül a kurucuk felrobbantották.A vár maradványait az Esterházyak sokadik kastélyukká építtették át.. Ezzel egyidőben a város katonai jelentősége megszűnt a birtokos hercegi család pedig sorra elvette a város lakóinak kiváltságait és egyre nagyobb terhet rótt rájuk. Az elégedetlenség azután 1826-ba parasztfelkelésben csúcsosodott ki.  A XIX.sz- második felében jelentős gazdasági fellendülés jellemezte a várost,Báró Berg Gusztáv 1864-ben bérbe vette és sikeresen mintagazdasággá fejlesztette a kapuvári uradalmat.


Séta a Parkban

                        1871-ben elvesztette mezővárosi rangját,de fejlődése tovább gyorsult. Ekkor épűlt meg a keskeny nyomtávú vasútvonal,mely az addig nehezen elérhető gazdasági majorokat (Mekszikópszta,Tőzeggyár,Földvár etc.)kötötte össze a várossal. A vasút 1978-ig üzemelt. Ugyanekkor épült a város intézményeinek,ipari létesítményeinek is a jelentős része.

                          A két vh. közt is tovább tartott a térség fejlődése az Esterházyak húsgyárat létesítettek,melynek következtében a fejlett mezőgazdaság mellé az állattenyésztés is felzárkózott. 


Emlékmű

                          Az első TSz. 1949-ben alakult meg,az 1950-60-as években jelentős élelmiszer,könnyű és gépipari központtá vált.. A meghatározó,a mai városképet kialakító építkezések 1970-et követően kezdődtek,ekkor lakótelepek,,színház, stb. épült.

                              Kapuvár 1969-ben kapta vissza városi rangját.A rendszerváltást követően sem állt meg a környék fejlődése,ezekben az években többek közt Ipari Park ,termálfürdő is épült. 

                          A nagy múltú település nevezetességei,termálfürdője és a változatos rendezvények sok turistát vonzanak a városba.



'56-os Emlékmű a közpintban

                         Kapuvárra a 85-ös főúton Csorna irányából érkeztünk meg, szemerkélő esőben és csípős kellemetlen szélben.A kisváros megismerését a központ felkeresésére korlátoztuk ebben a cudar időben. Az autóval a város főterén parkoltunk le.

                           Először  az egykori vár helyén épült Esterházy kastélyra vetettünk pár pillantást.Miután a kuruc csapatok a várat felrobbantották.,a környék urai ,az Esterházyak, a XVIII.sz-közepén a romokból egy kastélyt építtettek maguknak. Ez a barokk kinézetű kastély,mely az egykori vár töredékén épült,igénytelen építmény volt. A földszinti dongaboltozatos helyiségeiben uradalmi hivatalnokok az emeletén pedig főtisztviselők laktak. 1843-ban a kastély tetőzete a várost sújtó tűzvészben leégett,a tervek szerint egy szerény klasszicista kastélyt építtetett volna az uradalom,de végül csak a kijavítására került sor.. Amikor 1864-ben Báró Berg Gusztáv az uradalommal együtt bérbe vette ebben a változatlan állapotban találta a kastélyt. A század utolsó negyedében aztán a bérlő jelentős változtatásokat végeztetett az épületen és főúri lakhellyé építtette át.  1945-öt követően államosították az épületet,ezután működött ifjúsági házként,színházként. Ezek a funkciók nem használtak az állagának,a kastély Park értékes fáit kiirtották. A rongálás odáig fajult,hogy le akarták bontani az épületet,melyet a község elöljárósága sikerrel megakadályozott. Ekkor kisebb állagmegóvási munkálatokat végeztek,majd itt helyezték el a gépállomást. 1957-60 közt aztán végre sor kerülhetett az épületek teljes körű felújítására,de az udvari homlokzat értékes, XIX.sz-i részleteit nem állították helyre. Ma az épületben Múzeum,Iskola és a Városháza működik,egy újabb felújítás ráférne az épületre.


Az egykori Kapuvári-vár

                             A    Rábaközi Múzeum az egykori Esterházy kastélyban kapott helyet . Gyűjteménye a térség évezredes múltját,hagyományait mutatja be. 

                                     Az egykori várból a Hősök Parkján keresztül haladtunk tovább. A Parkot az I.világháborús Emlékmű uralja,mely Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása és több mint 260 nevet olvashatunk rajta. 





I.vh-s Emlékmű

                           A Hősök Parkjának DNy-i szélén található a Szent Anna templom klasszicista épülettömbje. Kapuvár első temploma a várban lévő várkápolna volt. Ezt követően 1679-ben egy fatemplom épült,ezzel egyidőben alapítják a plébániát is. 1718-ban épül meg az úttal párhuzamosan a város első kőtemploma,mely a rohamosan növekvő lakosság számára rövidesen kicsinek bizonyul.  Ezért 1808-ban megépítik a város második kőtemplomát hatalmas világítóablakokkal és erős toronnyal. Az új templomot Szent Anna tiszteletére szentelik fel.1843-ban az addigra már kicsinek bizonyuló templom egy tűzvészben súlyos károkat szenved. Az újjáépítés során átépítik és két mellékhajót építenek hozzá.A kazettás mennyezetet megnyitják hatalmas kupolákat emelnek bele. A kibővítést követően az új templom a Rábaköz legszebb és legnagyobb templomává válik. A templom falán lévő táblán ezt olvashatjuk:



           
Szt. Anna templom


          "Épült klasszicista stílusban,eklektikusan átalakítva.Ezen munkálatokat megszervezte és irányította Dominkovics Sándor esperes-plébános."    

           
                    A későbbiekben Német János prépost-plébános építteti meg a ma is látható orgonát.Az 1950-es években,mikor a vallást nem szívesen nézték az ország vezetői a kapuvári templom mégis fejlődik,a hívek adományából felújítják,csinosítják.


A templom  homlokzata

                       A templom érdekessége a jobb hajóba beépített Lourdesi-barlang,a bal hajóba pedig 1989 májusában készült Szarkofág oltár,melyen a következő olvasható:

                          "Mindenszentek tiszteletére a szenvedő lelkekért,a világháború áldozatainak emlékére."


                           A milleneum  évében bronztáblát helyeznek el a templom oldalán a harangok háromszori pusztulásának emlékére.



Pieta a rk.templom mellett

                     Mivel egy intézményt sem találtunk nyitva ,így csak kívülről tudtuk megismerni azokat. A fázós időben behúzódtunk egy belvárosi cukrászdába,ahol finom helyben sütött süteményekkel és teával/kávéval melegítettük fel átfagyott csontjaink. A kávézóban még elvégeztük az adminisztrációs feladatunk és kértünk az ítinerjeinkbe egy -egy igazoló stemplit,majd nem maradt más hátra mint vissza sétálni az autóhoz és tovább állni az álmos,ünnepi hangulatot egyáltalán nem árasztó kisvárosból következő úticélunk felé.


  Több kép Kapuvárról:  https://goo.gl/photos/FtGXSXwJakwQepi68

2016. július 11., hétfő

    Csorna                      Premontrei prépostság               2016.március.15.                   




   
Csorna címere



                    Csornán a Rábaköz fővárosában, Kikelet havának tizenötödik napján ,Nemzeti Ünnepünkön  jártunk.  A mai nap igazán túrázni szerettünk volna, de mivel vacak-télies volt az idő, ezért kis csapatunk,úgy döntött,hogy ma egy kirándulás keretében keressük fel a mozgalom azon pontjait,ahová egyéb túráink során nem vagy nem mostanában fogunk.


                       Csorna Magyarország ÉNy-i részén található fejlett kisváros. A település a Rábaköz szívében található,fontos közlekedési,kereskedelmi és gazdasági és oktatási  központ. Átmenő forgalma országos szinten is a legleterheltebb települések közé sorolja,ennek a leterheltségnek vetett véget a 2015-ben átadott ,a várost elkerülő gyorsforgalmi úthálózat(M85-M86). 


Pillanatkép a Prépostság udvarán


                          A város a 86-os(Réádics –Mosonmagyaróvár) és a 85-ös (Győr-Sopron ) főútvonalak kereszteződésében fekszik,ez a közlekedésileg frekventált hely,évtizedekig megkeserítette a helyiek életét. A város fontos vasúti csomópont is,érinti a Győr-Sopron és a Hegyeshalom-Szombathely fővonal,illetve a Pápa-Csorna mellékvonal induló/végállomása is. Forgalmas vasútállomásán 9 vonatfogadó vágány található,melyek közül öt peronos ,utasforgalom számára alkalmas.
                             Csorna területe a feltárt régészeti leletek tanúsága szerint már az őskortól lakott terület volt. A terület többször elnéptelenedett,folyamatos életről Kr. előtt VI-V. sz.tól beszélhetünk. Ekkor a kelták telepedtek le a környéken,kiket a  rómaiak Augustus császár uralkodása alatt igáztak le.  A népvándorlás korában a barbár törzsek többször megtámadták az itt állomásozó rómaiakat,kik megunva a zaklatásokat visszavonultak. A területen  germán,hun majd az avar törzsek váltották egymást.
                                    A Honfoglaláskor a környéket a Dunán átkelő Sur vezér és nemzettsége vette birtokba. Csorna első birtokosai az Osl- nemzettségből kerültek ki. 1180 környékén telepedtek  le a premontreiek és az ajándékba kapott földeken mezőgazdasági termelésbe kezdtek. A város első írásos emléke egy Árpád-kori oklevélben történi 1226-ban Chorna alakban.


                         
Szent Norbert


                                          A törökök első ízben 1542-ben vetődtek el a Rábaközbe és ekkor fel is dúlták a várost,ami később többször megismétlődött. A XVII.sz-tól kezdődően a város és környékének legjelentősebb birtokosai az Esterházy Családból kerültek ki.

               Az első céheket(csizmadia,mészáros,kovács,szűcs,szabó ,takács) 1660 környékén alapították ,majd a XIX sz-ban újabb iparos céhek(asztalos,bognár,esztergályos,kádár,lakatos) alakultak a városban. Miután a török Bécs második támadásakor újból elpusztította  a várost,a megfogyatkozott lakosság pótlására Jány Ferenc prépost 40 német telepest telepített ide. Ekkortól a településen fokozatos fejlődés figyelhető meg.

               A Habsburgok ellen vívott szabadságharcban(1848-49) nagyjából 50 csornai honvéd vett részt. A városban zajlott a szabadságharc egyik legutolsó győztes csatája (1849.jún.13-Kmety György)Ebben a csatában fontos szerepet játszott a premontrei rend is,Laky György vezetésével a szerzetesek több szabadcsapatot is szerveztek .



Hősi Emlékmű Csorna központjában
    
                 A XIX.sz-i út és vasútépítés újabb nagyszabású lendületet adott a városnak,ekkor vált a Rábaköz gazdasági központjává. A századfordulón alakultak meg a legfontosabb ipari létesítmények(gőzmalom,téglagyár,gépgyár),ugyancsak ekkor alakult ki a városközpont mai arculata is.

                   Az I.vh. öldöklő küzdelmeiben több mint 200 csornai honvéd áldozta életét a Hazáért,a város kórházát hadikórházzá nyilvánították.

                     A II.vh harcai  újabb súlyos emberáldozatot követeltek a várostól,141 hősi halott,ezenkívül a város zsidó lakosságának csaknem egésze odaveszett.

                        A háború után Csorna fejlődése megtorpant ,intézményeket vesztett el(járási hivatalok,Bíróság)a  Premontrei rendet is feloszlatták(1950).  A mezőgazdaságot nagyüzemi gazdálkodásúvá szervezték,újabb ipari ágazatokat telepítettek a városba.1960-tól újabb lendületet kapott a fejlődés ,nőtt a lakosság lélekszáma.  A települést 1971-ben  újra várossá nyilvánították,aminek hatására soha nem látott virágzás köszöntött be.
                     A rendszerváltozást követően Csorna kereskedelmi szerepe új vállalkozások letelepedésével ,alakulásával erősödött.



Csornai pillanatkép

                       Csornára Győr irányából az új M85-ös gyorsforgalmi úton érkeztünk meg. Az új a várost elkerülő modern csomópont az ismeretlen utazónak komoly fejtörést okozhat,hogy megtalálja a helyes haladási irányt. Még nekem is figyelnem kellett ,pedig nagyon jól ismerem a várost és környékét. A város megismerését mai utunk során ,a legfőbb nevezetesség, a Premontrei Prépostság  felkeresésére korlátoztuk.

                         A Premontrei Prépostság,a város legimpozánsabb épülete,a város szívében ,a 85,86-os főutak közös szakaszán található . A ma is működő rendház és plébániatemplom mellett az épület ad otthont a Csornai Múzeum számára is.


Premontrei Prépostság homlokzata

                           A premontrei rend alapítója Szent Norbert , legfontosabb magyarországi prépostságainak egyike a csornai,melyet az 1180-as években alapították és Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel .Az első premontrei szerzetesek Hatvanból jöttek a városba. A XIII.sz-ban a szerzetesek száma megnőtt,ekkor alapították a türjei és rajki prépostságot. A török idők hanyatlását Csorna sem kerülhette el,megszűnt a premontrei élet a monostorban ,a birtokokat 150 évig világi papok kapták meg. Csornán a premontrei élet 1702-ben indult meg újra, osztrák és morva premontrei szerzetesek segítségével.1786-ban II.József feloszlatta a rendet és csak 1802-ben I.Ferenc engedélyezte újbóli,korlátozott működésüket. Elsősorban tanítórendi munkát végezhettek.  1930-tól a rend feloszlatásáig működtettek a városban Hittudományi Főiskolát. A rendszerváltást követően újraindult az élet az Apátságban.


Kegyhely a Székesegyház előterében

                     A középkori monostorépület a templommal együtt a török időkben elpusztult,a prépostsági épületek újjáépítése mai formájukban a XVIII.sz. második felében kezdődött Haubt morva építész tervei szerint barokk stílusban. Az egyemeletes épület homlokzata többszörösen tagolt. A keleti oldalon található torony  1785-ben készült el.1790-ben az új épületek  leégtek,felújításuk 1802-ben indult meg .A rendház legrégebbi ,keleti szárnya még barokk stílusú,a nyugati szárny 1802-1808 közt készült,míg a déli szárny 1910-ben készült el. A három épületrész az északi oldalon hozzá csatlakozó templommal együtt zárt monostorudvart vesz körül. A XIX.sz-második felében épült a nyugati főhomlokzat folytatásaként az északi szárny, melynek végéhez a XX.sz-ban háromhajós könyvtárépület épült.

                    A Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelt székesegyház késő barokk stílusban épült újjá 1804-1808 közt. A templom legféltettebb kincse a Szűz Mária oltáron álló sötét színű Szerecsen Mária nevezetű kegykép.


A Prépostság bejárati kapuja

                    A Csornai Múzeum kiállítótermeiben Csorna és a Rábaköz néprajzát és helytörténetét mutatják be. Ugyanitt mutatják be a Premontrei Prépostság kincseit és a premontrei prépostok portréit .

                     A városba érve újból utolért bennünket a szemerkélő eső is,így igencsak sietősre vettük a városnézést. Először a Múzeum épületébe látogattunk be,de itt nem tudtak bélyegzővel szolgálni,így a Múzeum megtekintésétől is eltekintettünk. A Rendház és a Templom látogatása csak szigorú rend szerint lehetséges,amire a mai nap nem volt lehetőség ,így csak mindkettőt kívülről tudtuk megismerni egy kiadós séta közben.



A Nagyboldogasszony székesegyház a rendházzal

                     Ezt követően egy általam ismert kisvendéglőben kértünk az ítinerjeinkbe egy igazoló stemplit,ami mellé egy folyékony nagykabátot is magunkra vettünk egy stampedli kisüsti formájában. Ebből a melegedésből Laci barátom kimaradt,.mivel a sorsolást követően Ő „vállalta” a vezető szerepet.

                         Ezzel be is fejeztük a városnézést,ami a körülményeket figyelembe véve nem hagyott bennünk mély nyomokat.


   Több kép a városról:  https://goo.gl/photos/qbY5mM9kCh4Q8bg98